Milyen típusú nyomáskapcsolók vannak

A nyomáskapcsoló számtalan ipari és kereskedelmi rendszer kritikus eleme. Figyeli a folyadéknyomást, például levegőt, vizet vagy olajat, és elektromos kapcsolót működtet, ha a nyomás elér egy előre meghatározott alapértéket. Ez az egyszerű művelet alapvető fontosságú az automatizálás, a biztonság és a folyamatirányítás szempontjából. Ez a cikk világos döntéshozatali keretet ad a megfelelő típus kiválasztásához Nyomáskapcsoló . Összehasonlítjuk az alapvető technológiákat, értékeljük a kulcsfontosságú teljesítménykritériumokat, és figyelembe vesszük a teljes birtoklási költséget. Az alapvető probléma egyértelmű: a rossz kapcsoló kiválasztása idő előtti meghibásodáshoz, költséges rendszerleálláshoz, jelentős biztonsági kockázatokhoz és nem hatékony folyamatvezérléshez vezet. A különböző típusok közötti árnyalatok megértése az első lépés egy megbízhatóbb és hatékonyabb rendszer felépítése felé.

Kulcs elvitelek

• Elsődleges kategóriák: A nyomáskapcsolókat két fő típusba sorolják: mechanikus (elektromechanikus) és elektronikus (szilárdtest).
• Alapvető kompromisszum: A köztük lévő választás alapvető kompromisszumot jelent. A mechanikus kapcsolók robusztusságot és nagy teljesítményű kezelhetőséget, míg az elektronikus kapcsolók kiemelkedő pontosságot, hosszabb élettartamot és programozhatóságot biztosítanak.
• A kiválasztás alkalmazásfüggő: Az optimális választást a speciális alkalmazási követelmények határozzák meg, beleértve a közegkompatibilitást, a nyomástartományt, a szükséges pontosságot, a környezeti feltételeket és a várható ciklussebességet.
• Az adatlapon túl: A kritikus értékelésnek tartalmaznia kell olyan tényezőket, mint a holtsáv (hiszterézis), a nyomásállóság, a burkolati besorolások (IP/NEMA) és az anyagtanúsítványok (NSF/UL) a hosszú távú megbízhatóság és megfelelőség biztosítása érdekében.

A nyomáskapcsoló típusok áttekintése: Technológia alapú összehasonlítás

A nyomáskapcsolók két fő technológiai kategóriába sorolhatók: mechanikus és elektronikus. Noha mindkettő ugyanazt az alapvető célt szolgálja, azaz egy elektromos áramkör nyomáson alapuló nyitását vagy zárását, belső működésük, teljesítményjellemzőik és ideális alkalmazásuk jelentősen eltér egymástól. A köztük lévő választás az egyik első és legfontosabb döntés a kiválasztási folyamatban.

Mechanikus (elektromechanikus) nyomáskapcsolók

A mechanikus kapcsolók a nyomásszabályozás hagyományos igáslói. Működésük elegánsan egyszerű, működésükhöz nincs szükség külső áramforrásra, így eredendően robusztusak.

Működési elv: Mechanikus A nyomáskapcsoló fizikai érzékelőelemet – például membránt, dugattyút vagy Bourdon csövet – használ, amely a rendszer nyomásának változásaira reagálva mozog. Ez a mozgás közvetlenül működtet egy mechanikus pattintható kapcsolót, amely kinyitja vagy zárja az elektromos érintkezőket. Az alapjelet általában egy előfeszített rugó feszültségének változtatásával állítják be, amely ellensúlyozza a nyomásból származó erőt.

A legjobban illeszkedő alkalmazások: Egyszerűségük és tartósságuk ideálissá teszi őket:

• Egyszerű be/ki vezérlőáramkörök, például szivattyúk vagy kompresszorok indítása és leállítása.
• Nagyfeszültségű vagy nagyáramú alkalmazások, ahol közvetlenül kapcsolhatják át a terhelést, relé nélkül.
• Veszélyes helyek, megfelelő minősítés esetén (pl. ATEX vagy UL), mivel nem tartalmaznak bonyolult elektronikát.
• Olyan rendszerek, ahol a költséghatékonyság és az egyszerű telepítés az elsődleges hajtóerő.

Közös érzékelési mechanizmusok és teljesítmény

A mechanikus kapcsolón belüli érzékelő mechanizmus megválasztása határozza meg a nyomástartományt és a teljesítményt:

• Membrán: A rugalmas membrán, amely gyakran elasztomerből vagy vékony fémből készül, a legalkalmasabb alacsony és közepes nyomásokhoz, általában 10 bar-ig (körülbelül 150 PSI). Érzékenyek, de általában alacsonyabb, 25 ciklus/perc alatti ciklussebességre alkalmasak.
• Dugattyú: Az O-gyűrűvel lezárt csúszódugattyú nagynyomású hidraulikus rendszerekhez készült, 800 bar (körülbelül 12 000 PSI) nyomásig képes kezelni. A dugattyús kialakítások kivételes tartósságot kínálnak, egyes modellek több mint 2 millió ciklusra vannak besorolva.
• Bourdon cső: Ez a C alakú, lezárt cső nyomás alatt kiegyenesedik. Nagyon nagy nyomású alkalmazásokhoz használják, amelyek néha meghaladja az 1200 bar-t (18 000 PSI), és arról ismert, hogy jó pontosságot tart fenn ezekben az extrém tartományokban.

Elektronikus (szilárdtest) nyomáskapcsolók

Az elektronikus nyomáskapcsolók a modern evolúciót képviselik, integrálva az érzékelőtechnológiát a digitális vezérléssel. Olyan szintű pontosságot és funkcionalitást kínálnak, amelyhez a mechanikus kapcsolók nem férnek hozzá.

Működési elv: Az elektronikus kapcsoló egy nagy pontosságú nyomásérzékelőt (például nyúlásmérőt vagy piezorezisztív érzékelőt) egy félvezető elektronikus áramkörrel kombinál. Az érzékelő a nyomást folyamatos analóg elektromos jellé alakítja át. Ez a jel ezután egy komparátor áramkörbe kerül, amely összehasonlítja egy digitálisan programozott alapjellel. Amikor a jel átlépi az alapjelet, egy tranzisztor alapú kapcsolót (pl. PNP vagy NPN) vált ki állapotának megváltoztatására.

A legjobban illeszkedő alkalmazások: Fejlett képességeik tökéletessé teszik őket:

• Automatizált rendszerek, amelyek nagy pontosságot és ismételhetőséget igényelnek a szigorú folyamatszabályozás érdekében.
• Integráció programozható logikai vezérlőkkel (PLC) és más digitális vezérlőrendszerekkel.
• Nagyfrekvenciás kerékpáros alkalmazások, például a robotikában vagy a nagy sebességű gyártásban.
• Jelentős ütést vagy vibrációt okozó környezet, ahol a mozgó alkatrészek meghibásodnak.
• Olyan folyamatok, amelyek előnyt élveznek a diagnosztikából, a digitális nyomáskijelzésekből vagy a több programozható alapjelből.

Főbb előnyök a mechanikával szemben

• Kivételes ciklusélettartam: Mivel nincsenek elhasználódó mozgó alkatrészek, az elektronikus kapcsolók akár 100 millió ciklust is meghaladó élettartamot érhetnek el, ami drasztikusan csökkenti a csereszükségletet.
• Nagyobb pontosság és ismételhetőség: Sokkal szigorúbb pontosságot kínálnak, gyakran a teljes skála ±0,2%-a és ±0,5%-a között, és ezt a pontosságot több millió cikluson keresztül is megőrzik.
• Fejlett programozhatóság: A felhasználók a felhasználói felületen keresztül pontosan beállíthatják a működési pontokat, a visszaállítási pontokat (holtsáv), a kimeneti funkciókat (normál nyitott/normál zárt) és az időkésleltetéseket.
- Kiváló környezeti ellenállás: A mechanikai alkatrészek hiánya miatt rendkívül ellenállóak az ütésekkel, rezgésekkel és a tájékozódási érzékenységgel szemben.

Főbb értékelési kritériumok a nyomáskapcsoló kiválasztásához

A megfelelő nyomáskapcsoló kiválasztása megköveteli az alkalmazás specifikus igényeinek szisztematikus értékelését. Az alaptípuson túlmenően számos működési, teljesítmény- és fizikai paramétert kell figyelembe vennie a megbízhatóság és a biztonság érdekében.

Működési paraméterek

Ezek a rendszer és a folyamathordozó által meghatározott alapvető követelmények.

• Nyomástartomány: Ismernie kell normál üzemi nyomását, valamint a bekapcsolási (működtetési) és kikapcsolási (kikapcsolási) pontokat. Legjobb gyakorlatként olyan kapcsolót válasszon, ahol az elsődleges alapjel a teljes beállítható tartomány 40-60%-a közé esik. Ezzel elkerülhető az érzékelőelem és a rugó túlfeszítése, ami hosszabb élettartamot tesz lehetővé.
• Proof Pressure (Túlnyomás): Ez az a maximális nyomás, amelyet a kapcsoló tartós károsodás nélkül elvisel. Magasabbnak kell lennie, mint bármely lehetséges nyomáscsúcs vagy túlfeszültség a rendszerben, amelyet a gyorsan záródó szelepek (vízkalapács) vagy a szivattyú indítása okozhat.
• Közeg-kompatibilitás: A 'nedvesített részeknek' – a technológiai folyadékkal közvetlenül érintkező alkatrészeknek – kémiailag kompatibilisnek kell lenniük vele. A nem megfelelő anyagok használata korrózióhoz, a tömítés leromlásához és a kapcsoló meghibásodásához vezethet. A szokásos anyagválasztások közé tartozik a nitril (Buna-N) az olajokhoz és a hidraulikafolyadékokhoz, az EPDM a vízhez és a gőzhöz, valamint az FKM (Viton®) a vegyszerek és a magas hőmérsékletek széles skálájához.
• Üzemi hőmérséklet: A hőmérséklet nemcsak a folyamatfolyadék viszkozitását, hanem a kapcsolóelemek teljesítményét is befolyásolja. Az elasztomer tömítések alacsony hőmérsékleten törékennyé válhatnak, vagy magas hőmérsékleten lebomlanak. A szilárdtestkapcsolók elektronikájának meghatározott működési hőmérsékleti korlátai is vannak.

Teljesítmény és megbízhatóság

Ezek a kritériumok határozzák meg, hogy a kapcsoló milyen pontosan és következetesen fogja ellátni funkcióját.

• Pontosság és ismételhetőség: A pontosság az, hogy a kapcsoló milyen közel működik az alapjelhez. Az ismételhetőség az a képesség, hogy ugyanazon a nyomásponton újra és újra működjön. A kritikus folyamatszabályozáshoz elengedhetetlen a nagy pontosság és az ismételhetőség. Az elektronikus kapcsolók általában mindkét területen kiváló teljesítményt nyújtanak.
- Holtsáv (hiszterézis): Ez a különbség a működtető (beállítás) és a kikapcsolási (reset) nyomáspontok között. A holtsáv olyan kulcsfontosságú tulajdonság, amely megakadályozza, hogy a kapcsoló 'csacsogjon' vagy gyorsan be- és kikapcsoljon, amikor a nyomás az alapjel közelében lebeg. Szűk holtsáv szükséges a szoros szabályozáshoz, míg a szélesebb holtsáv olyan alkalmazásoknál előnyös, mint a szivattyú vezérlése a tartály feltöltéséhez, megakadályozva, hogy túl gyakran induljon és leálljon.
• Ciklus élettartama: Az eszköz által végrehajtható kapcsolási ciklusok várható száma, mielőtt a meghibásodás valószínűvé válna. A gyakori nyomásváltozásokkal járó alkalmazásoknál, például hidraulikus préseknél vagy automatizálásnál, a ciklus élettartama az elsődleges szempont. Az elektronikus kapcsolók, amelyek élettartama gyakran meghaladja a 100 millió ciklust, itt egyértelmű választás a mechanikus kapcsolókkal szemben, amelyek 1-2 millió ciklusra számíthatnak.

Technológiai összehasonlítás: mechanikus vs. elektronikus kapcsolók

Kritérium	Mechanikus kapcsoló	elektronikus kapcsoló
Pontosság	Mérsékelt (±1% - ±5%)	Magas (±0,2% - ±0,5%)
Életciklus	Jó (1-2 millió ciklus)	Kivételes (>100 millió ciklus)
Elektromos terhelés	Magas (közvetlenül átkapcsolhatja a nagy áramot/feszültséget)	Alacsony (általában relé szükséges a nagy terhelésekhez)
Állíthatóság	Kézi, szerszámot igényel	Programozható, precíz digitális beállítás
Rezgésállóság	Fair to Good	Kiváló
Kezdeti költség	Alacsony	Magas

Fizikai és elektromos előírások

Ezek a specifikációk a kapcsolónak a fizikai és elektromos környezetbe való integrálására vonatkoznak.

• Elektromos terhelés: Meg kell adnia azt a feszültséget (V) és áramerősséget (A), amelyet a kapcsoló érintkezői kezelni fognak. A mechanikus kapcsolók gyakran képesek közvetlenül kezelni a nagyobb terheléseket, míg az elektronikus kapcsolók jellemzően alacsony teljesítményű jelkimenetet biztosítanak, amelyet egy relé vagy egy PLC bemenet vezérlésére kell használni.
• Ház besorolása: A ház védi a kapcsoló belső alkatrészeit a környező környezettől. Az Ingress Protection (IP) és a NEMA minősítések határozzák meg ezt a védelmet. Például az IP65 besorolás azt jelenti, hogy a kapcsoló porálló és vízsugár ellen védett, így számos ipari környezetben használható. Az IP67-es besorolás azt jelzi, hogy ideiglenesen víz alá meríthető, ideális mosogatási alkalmazásokhoz.
• Tanúsítványok: Iparától és helyétől függően bizonyos tanúsítványok kötelezőek lehetnek. A gyakoriak közé tartozik az UL és a CSA az elektromos biztonságra Észak-Amerikában, az ATEX a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben, valamint az NSF az ivóvízrendszerekben használt alkatrészekre.

Teljes tulajdonlási költség (TCO) és ROI megfontolások

Az okos vásárlási döntés túlmutat a kezdeti árcédulán. A teljes birtoklási költség (TCO) teljesebb képet ad, figyelembe véve a telepítést, a karbantartást és a meghibásodás lehetséges költségeit az alkatrész teljes élettartama alatt.

Előzetes költség vs. élettartam érték

Első pillantásra a mechanikus kapcsolók a gazdaságosabb választás.

• Mechanikai: Ezeknek az eszközöknek a kezdeti vételára lényegesen alacsonyabb, így vonzóak szűkös költségvetésű projektekhez vagy egyszerű, nem kritikus alkalmazásokhoz.
• Elektronikus: Ezek magasabb előzetes költséggel járnak az integrált érzékelőik, mikroprocesszorok és kijelzők miatt. A nagy ciklusú alkalmazásoknál azonban rendkívül jó élettartamuk azt jelenti, hogy idővel kevesebb cserét kell vásárolnia. Ez alacsonyabb TCO-hoz vezet, és értékesebb hosszú távú befektetést jelent, ahol kulcsfontosságú a megbízhatóság.

Telepítési és üzembe helyezési költségek

A kapcsoló üzembe helyezéséhez szükséges idő és munka jelentősen hozzájárulhat a teljes költségéhez.

• A mechanikus kapcsolóknál gyakran technikusra van szükség a kézi kalibrálás elvégzéséhez. Ez a folyamat egy külön nyomásmérő használatából és a beállítócsavarok óvatos elforgatásából áll a be- és kivágási pontok beállításához, ami időigényes és kevésbé pontos lehet.
• A beépített digitális kijelzőkkel és nyomógombos vezérléssel ellátott elektronikus kapcsolók gyors, egyszerű és rendkívül pontos beállítást tesznek lehetővé. A kezelő külső szerszámok nélkül másodpercek alatt be tudja programozni a pontos alapjeleket, csökkentve a telepítési munkát és minimalizálva a beállítási hibákat.

Leállások és meghibásodások költsége

Számos művelet esetében a nem tervezett leállások költsége jóval meghaladja bármelyik összetevő költségét. Ez az a hely, ahol az elektronikus kapcsolók nagyobb megbízhatósága gyors megtérülést (ROI) biztosít.

• Kritikus folyamatokban egy meghibásodott nyomáskapcsoló egy teljes gyártósort leállíthat, ami bevétel- és termelékenységkiesést eredményezhet. Számos elektronikus kapcsoló diagnosztikai képességei, például az egészségi állapotukat jelző jelkimenetek segíthetnek előre jelezni a hibákat, mielőtt azok bekövetkeznének, lehetővé téve a proaktív karbantartást.
• A mechanikai kopás előre látható meghibásodási mód. A rugófáradás és az érintkezők kopása végül a kapcsoló meghibásodását vagy eltolódását okozza az alapjeltől. A mozgó alkatrészeket nem tartalmazó elektronikus kapcsolók nagyobb hosszú távú stabilitást és sokkal kisebb valószínűséget kínálnak a hirtelen meghibásodásnak, így nagyobb folyamatidőt biztosítanak.

Megvalósítási kockázatok és legjobb gyakorlatok

A megfelelő telepítés és karbantartás ugyanolyan fontos, mint a megfelelő alkatrész kiválasztása. A bevált gyakorlatok követésével megelőzhetők a gyakori hibák, és meghosszabbítható a nyomáskapcsoló élettartama.

Gyakori telepítési buktatók

Ha elkerüli ezeket az egyszerű hibákat a telepítés során, jelentős problémáktól kímélheti meg a későbbiekben.

• A szerelvények túlhúzása: Ha túlzott nyomatékot alkalmaz a nyomónyílás meneteire, az megsérülhet, vagy deformálódhat a kapcsoló teste. Ez a fizikai igénybevétel ronthatja az érzékelő elem mozgását, ami a pontosság elvesztéséhez vezethet. Mindig megfelelő csavarkulcsot használjon, és kövesse a gyártó nyomaték specifikációit.
• Nem megfelelő vezetékezés: Az alulméretezett vezetékek használata túlmelegedést okozhat, míg a helytelen lezárás szakaszos csatlakozásokhoz vagy rövidzárlatokhoz vezethet. Győződjön meg arról, hogy minden vezeték megfelel a helyi elektromos előírásoknak, és hogy a csatlakozások biztonságosak.
• A pulzáció figyelmen kívül hagyása: Gyors működésű szivattyúkkal vagy gyorsan záródó mágnesszelepekkel rendelkező rendszerekben az intenzív nyomáscsúcsok (pulzálás vagy vízkalapács) megtépázhatják a kapcsoló érzékelőelemét. Ez idő előtti mechanikai kopáshoz és meghibásodáshoz vezet. A pulzációcsillapító vagy a nyomáscsillapító felszerelése a kapcsoló elé erősen ajánlott és költséghatékony megoldás.

Kalibrálás és karbantartás

A rendszeres ellenőrzések és a megfelelő eljárások biztosítják a hosszú távú megbízhatóságot.

• A mechanikus kapcsolók 'alapjel-eltolódást' tapasztalhatnak hosszú időn keresztül a rugófáradás vagy a mechanikai kopás miatt. Jó gyakorlat, ha rendszeresen ellenőrizni kell a kalibrációjukat egy ismert nyomásforráshoz képest, és szükség szerint újra kell igazítani, különösen kritikus alkalmazások esetén.
• A biztonság mindenekelőtt: A nyomáskapcsoló telepítése, karbantartása vagy eltávolítása előtt mindig ellenőrizze, hogy a rendszer vezetéke teljesen nyomásmentes-e. Ha nyomás alatt álló alkatrészen próbál dolgozni, az súlyos sérülést vagy a berendezés károsodását okozhatja.

Kiválasztás és végső kiválasztás

Kövesse ezt a szisztematikus folyamatot, hogy megalapozott döntést hozzon:

1. 1. lépés: A nem tárgyalható elemek meghatározása: Kezdje az abszolút követelmények felsorolásával. Ez magában foglalja a technológiai közeget, az üzemi nyomástartományt, valamint a környezeti és a közeg hőmérsékletét. Ez azonnal leszűkíti az anyag- és technológiai lehetőségeket.
2. 2. lépés: Határozza meg a teljesítményigényeket: Értékelje a szükséges ciklus élettartamát és pontosságát. Ha az alkalmazás nagyfrekvenciás ciklusokat foglal magában, vagy szigorú folyamatszabályozást igényel (nagy pontosság), akkor valószínűleg az elektronikus kapcsoló a legjobb választás. Egyszerű, kis ciklusú feladatokhoz gyakran elegendő egy mechanikus kapcsoló.
3. 3. lépés: Ellenőrizze a rendszerintegrációt: Erősítse meg az elektromos terhelést (feszültség és áramerősség), amelyet a kapcsolónak kezelnie kell. Ellenőrizze a szükséges burkolat-besorolást (pl. IP65) a környezetében, és azonosítsa a szükséges biztonsági vagy anyagtanúsítványokat (pl. ATEX, NSF).
4. 4. lépés: Konzultáljon a beszállítóval: Ezen átfogó adatok birtokában konzultálhat egy műszaki szállítóval. Ezen információk előzetes megadása lehetővé teszi számukra, hogy hatékony és pontos termékajánlatot készítsenek az Ön pontos igényeire szabva.

Következtetés

A nyomáskapcsoló kiválasztása egyértelmű választást jelent, amelyet az alkalmazás egyedi igényei határoznak meg. Az alapvető döntés a robusztus, egyszerű mechanikus kapcsolók – ideálisak a nagy teljesítményű feladatokhoz és az egyszerű vezérléshez – és a fejlett elektronikus kapcsolók között rejlik, amelyek páratlan pontosságot, hosszú élettartamot és intelligens funkciókat biztosítanak az automatizált és kritikus rendszerek számára. Alapvető fontosságú egy alapos értékelés, amely túlmutat a nyomástartományon, és magában foglalja a közegek kompatibilitását, a ciklus élettartamát, a pontosságot és a környezeti feltételeket. Ez a gondos megközelítés a kulcsa a rendszer hosszú távú biztonságának, megbízhatóságának és működési hatékonyságának biztosításának.

Az adott alkalmazáshoz megfelelő nyomáskapcsoló kiválasztásához adja meg működési paramétereit műszaki szakértőinknek részletes értékelés és ajánlás céljából. Segítünk eligazodni a lehetőségek között, hogy megtalálja a rendszere teljesítményének és költségvetésének leginkább megfelelőt.

GYIK

K: Mi a különbség a nyomáskapcsoló és a nyomástávadó között?

V: A nyomáskapcsoló diszkrét be/ki digitális kimenetet biztosít egy meghatározott nyomási alapértéken. Azt jelzi, hogy a nyomás egy bizonyos pont felett vagy alatt van. A nyomástávadó (vagy érzékelő) folyamatos analóg kimenetet biztosít (pl. 4-20mA vagy 0-10V), amely arányos a mért nyomással a teljes tartományában. Megmondja a pontos nyomásértéket az adott pillanatban.

K: Mit jelent a 'Normálisan nyitott' (NO) és a 'Normálisan zárt' (NC) egy nyomáskapcsoló esetében?

V: Normál nyitva (NO): Az elektromos érintkezők nyitva vannak (nem folyik áram), amikor a rendszer normál, nem működtetett nyomásállapotban van. Az érintkezők zárnak, amikor elérik a nyomás alapértékét. Normálisan zárt (NC): Az érintkezők zárva vannak (áram folyik) a normál nyomási állapotban, és az alapjel elérésekor nyitnak.

K: Hogyan állíthatja be a mechanikus nyomáskapcsolót?

V: A legtöbb állítható mechanikus kapcsolónak két állítócsavarja van. Általában egy nagy főcsavar állítja be a kikapcsolási nyomást (a magasabb nyomáspontot). Forgatása a bekapcsolási nyomást is vele együtt mozgatja. Egy kisebb differenciálcsavar állítja be a holtsávot, ami viszont megváltoztatja a bekapcsolási nyomást (az alsó nyomáspontot) anélkül, hogy befolyásolná a kikapcsolási nyomást.

K: Használható-e nyomáskapcsoló vákuum alkalmazásokhoz?

V: Igen, de szüksége van egy meghatározott típusra. A vákuumkapcsolókat úgy tervezték, hogy működjenek, ha a nyomás a légköri nyomás alá esik. Vannak olyan összetett nyomáskapcsolók is, amelyeket úgy terveztek, hogy olyan tartományban működjenek, amely magában foglalja mind a pozitív, mind a negatív nyomást (vákuum), így sokoldalúan használhatók mindkét körülmények között.

K: Mi okozza a nyomáskapcsoló meghibásodását?

V: A meghibásodások gyakori okai közé tartozik a mozgó alkatrészek mechanikai kopása a nagy ciklusszám miatt, az érintkezőket rontó elektromos ívképződés, valamint a membrán vagy a tömítés szakadása túlnyomás vagy a folyamatközeggel való összeférhetetlenség miatt. Az alapjel eltolódása is előfordulhat idővel vibráció vagy rugófáradás miatt, ami teljesítményhibának minősül.